Űrtechnológia
A Google első fejlett chipje a pályán, a cél egy orbitális adatközpont
A Google először küldött fejlett chipet a világűrbe: egy prototípus-műhold a cég AI-gyorsítóját teszteli a pályán. Az űrbeli adatközpontok gazdaságossága a Google saját számításai szerint azonban olyan olcsó rakétaindításokon múlik, amelyek ma még nem léteznek.
A TPU 15 perces szakaszokban működik majd, hogy ne terhelje túl a műhold energia- és hőkezelését. Jövőre két, célirányosabban tervezett műholddal folytatják, amelyek lézeres kommunikációs kapcsolattal kötődnek majd egymáshoz. A program neve Project Suncatcher, vezetője Travis Beals. A hosszú távú vízió egy 81 műholdból álló, szoros formációban repülő orbitális adatközpont. A rakétán egyébként több mint száz hasznos teher utazott, köztük a Satlyt és a Cowboy Space Company küldetései.

1800 Starship-indítás tíz év alatt
A Google tanulmánya szerint a SpaceX évi nagyjából 20 százalékos tanulási görbével 2035-re kilogrammonként mintegy 200 dolláros indítási árat érhet el. Ehhez viszont 370 000 tonna rakományt kellene a Starshipnek pályára állítania, ami indításonként 200 tonnával számolva tíz év alatt körülbelül 1800 indítást, évente 180-at jelentene. A Starship eddig egy évben legfeljebb ötször repült, így a különbség óriási. A Google egyébként a SpaceX jelentős befektetője.
Fontos, hogy a tanulmány nem gazdasági megvalósíthatósági elemzés, hanem azt vizsgálja, milyen feltételek mellett válhat életképessé az ötlet. A Google szerint az űrbeli adatközpontok gazdaságossága a Starship-szintű olcsó indításon múlik, ami ma még nem létezik. Az orbitális adatközpontokért folyó verseny közben erősödik: a SpaceX és több startup is hasonló terveken dolgozik.
Kibírják-e a chipek a sugárzást?
A sugárzási tesztet részecskegyorsítóban újra el kellett végezni, és valamivel több logikai hiba jött ki, mint elsőre. A Google ennek ellenére bízik benne, hogy a chipek kibírják a műhold ötéves élettartamát, ha kész modellek futtatására (inference) használják őket: a hibaarány nagyjából egy a millióhoz. A nagy modellek tanítása viszont a sugárzás miatt problémásabb lehet, így az űrbeli adatközpontok először inkább a modellek kiszolgálásában lehetnek hasznosak.
Az ötlet mögött egyszerű logika áll: a világűrben a napenergia szinte folyamatosan elérhető, és a hűtéshez sem kell víz, miközben a földi adatközpontok áram- és helyigénye egyre nagyobb gond. Az indítás pontos dátumát és a rakéta típusát a beszámoló nem közölte, és a tanulmány eredeti szövegét sem ellenőrizték. Az viszont már most látszik, hogy a Google a technológiai kockázatokat kis lépésekben, egyetlen chippel kezdve méri fel.