Kutatás
36 kézirat három hónap alatt: egy harvardi fizikus a Claude-dal kutatott
Matthew Schwartz harvardi fizikus beszámolója szerint három hónap alatt 36 tudományos kézirat született a Claude segítségével, a fizikától a nyelvészetig. Az eredmény látványos, de a szám önmagában még nem mond semmit a kéziratok tudományos értékéről.
A munkához Schwartz egy saját keretrendszert használt, a BootLoops 1.0-t, amely október 1-jén jelent meg nyílt forrásként, MIT-licenccel. A kódot a Claude írta Schwartz felügyeletével. A BootLoops nem Anthropic-projekt, a tulajdonosa és fenntartója Schwartz, a kód szerzői joga viszont az Anthropic PBC-é. A keretrendszer modellfüggetlen, tehát elvben más nyelvi modellekkel is használható.
A fizikától a nyelvészetig
Az eszközt ökológiai, populációgenetikai, közgazdasági és nyelvészeti kérdésekre is bevetették. Az eredmények között szerepel egy NBER working paper, azaz közgazdasági munkaanyag, és egy 6072 nyelvet lefedő szóhangsúly-adatbázis is. A megközelítés lényege, hogy az AI olyan, Schwartz szavával „Claude-alakú” problémákat kap, amelyek számításigényesek, kódolást igényelnek és matematikailag ellenőrizhetők, a kérdéseket pedig emberi szakértők választják ki és ellenőrzik.
Schwartz a nehézségekről is beszámolt: szerinte a Claude gyakran idő előtt jelenti késznek a munkát, és rosszul becsüli meg, mennyi ideig tart egy feladat. Nem ismert az sem, hány kézirat jelent meg ténylegesen arXiv-on vagy lektorált folyóiratban, és független szakértők sem értékelték még a munkák minőségét. A projekt Anthropic-kapcsolata miatt a kritikus olvasat szerint óvatosan kell kezelni az eredményeket.
Nem ez volt az első kísérlet
Schwartz tavaly decemberben már kipróbálta a módszert: a Claude Opus 4.5-tel két hét alatt megírt egy kvantum-színdinamikai (QCD) cikket, amely 2026. január 5-én jelent meg az arXiv-on. Ehhez 270 munkamenet, 51 248 üzenet és 36 millió token kellett. Schwartz becslése szerint egy végzős hallgatóval ez egy évig tartott volna. A Harvard Crimson szerint a cikk absztraktja ki is mondja, hogy a számításokat és a kézirat előkészítését a Claude végezte fizikusi felügyelet mellett.
A projekt egyelőre inkább a módszer próbája, mint lezárt tudományos eredmény. A forrásokban az is eltérés, hogy a projektoldal 22, a blogbejegyzés 18 tudományterületet említ, és nem tisztázott, mekkora támogatást kapott a munka az Anthropictól. Ha a kéziratok kiállják a szakmai lektorálást, az komoly érv lehet amellett, hogy az AI érdemben gyorsíthatja az ellenőrizhető, számításigényes kutatásokat. Ha nem, akkor a mennyiségi ugrás mögött kevés valódi tudományos érték marad.