Mesterséges intelligencia
Az Anthropic társalapítója a Vatikánban érvelt az AI-tudatosság mellett
Christopher Olah, az Anthropic egyik társalapítója a New York Times szerint megpróbálta meggyőzni XIV. Leó pápa tanácsadóit, hogy vegyék komolyan a mesterséges intelligencia tudatosságának lehetőségét. A pápa májusi enciklikája ezt határozottan elveti.
A Vatikán álláspontja egyértelmű. A májusban megjelent, nagyjából 40 000 szavas Magnifica Humanitas enciklika elveti, hogy az AI tudatos lehetne: szerinte a gép nem él át tapasztalatokat, nem érez örömöt vagy fájdalmat, és nincs erkölcsi lelkiismerete. Az egyház XIV. Leó alatt aktívan foglalkozik a mesterséges intelligencia etikai kérdéseivel.
Felszólalás a pápa mellett
Olah a megjelenés előtt látta az enciklika szövegét. Meghívták, hogy a pápa mellett szólaljon fel a Vatikánban, és a beszámoló szerint fontolgatta a visszalépést, végül azonban részt vett. Felszólalásában az Anthropic kutatásainak olyan eredményeit említette, amelyekben a modellek belső felépítése az emberi idegtudomány szerkezeteire emlékeztet, valamint az introspekció, vagyis az önmegfigyelés jeleit.
Olah a beszámoló szerint gyakran tárgyal vallási vezetőkkel, hogy erkölcsi kódexet dolgozzanak ki a Claude számára. Az Anthropic nyilvánosan is komolyan veszi a modellek lehetséges tudatosságát és jóllétét: a Claude-ra vonatkozó alkotmánya szerint a modellnek lehet az érzelmek valamilyen funkcionális változata. Amanda Askell, a cég házi filozófusa azt mondta, azt szeretné, ha a Claude „boldog” lenne.
Megosztott iparág, éles viták
Ez az álláspont vitatott az iparágban. Mustafa Suleyman, a Microsoft AI-részlegének vezetője és a DeepMind társalapítója nemrég arra figyelmeztetett, hogy ha a társadalom tudatos lényként kezelné az AI-t, az megrázná az alapjait. Szerinte a látszólag érző gépek inkább félrevezetik az embereket, mint hogy valódi belső életről tanúskodnának.
A kérdés filozófiailag és tudományosan is nyitott: nincs elfogadott mérce arra, hogyan lehetne eldönteni, hogy egy rendszer valóban átél-e valamit, vagy csak meggyőzően utánozza az élményt. Az Anthropic óvatos megközelítése éppen ebből a bizonytalanságból indul ki, a kritikusok szerint viszont a téma felvetése a modellek emberiesítését és a cég marketingjét is szolgálhatja.
A NYT eredeti cikkét a beszámoló nem ellenőrizte, így az sem ismert, hogy a „lobbizás” megfogalmazás milyen forrásokon alapul. Az Anthropic hivatalos reakciója nem szerepel a cikkben, és a Telegraph által említett „billió dolláros” cégértékelés sem ellenőrzött adat. Az ügy mindenesetre jól mutatja, hogy a gépi tudatosság kérdése már nemcsak a laborokban, hanem a vallási vezetők asztalán is megjelent.