Hardver

Hardver

OpenTPU: nyílt forrású AI-gyorsító, amelyet mesterséges intelligencia tervezett

A GitHubon megjelent OpenTPU egy nyílt forráskódú AI-gyorsító, amelyet a projekt leírása szerint mesterséges intelligencia fejlesztett. Egy régi, olcsó kártyán tíz valódi nyelvi modell fut rajta, igaz, lassan, de az átláthatósága miatt oktatási célra kiváló.

Techland szerkesztőség2026. 10. 07.2 perc olvasás

A projekt egy korábbi kísérlet, az auto-arch-tournament tanulságaira épít, és azt mutatja, hogy nagy nyelvi modellekre épülő ügynökök el tudják készíteni a hardver leírását (RTL), a fordítót és a szimulátort is. A gyártási változat 133,33 MHz-en fut, négyoszlopos úgynevezett szisztolikus mátrixegységgel, amely a neurális hálók alapművelete, a mátrixszorzás gyorsítására szolgál.

Napi technológiai hírek

Tíz valódi modell egy régi kártyán

A készítő szerint tíz nyílt modell fut rajta valódi súlyokkal, köztük az LFM2, a SmolLM3, a Phi-4-mini, a Qwen3.5 és a Gemma 4. A kártya bitre pontosan ugyanazokat a tokeneket adja, mint a szimulátor, vagyis a hardver pontosan úgy működik, ahogy a tervezők szánták. A projekt ellenőrző eszköze egy processzoron futó referenciamodellel is összeveti a kimenetet.

A tempó szerény. A Gemma 4 E2B modell saját dekódolási hurokkal másodpercenként nagyjából 11–13 tokent, azaz szódarabot generál, a nagyobb E4B változat 3,83-at. A kártyánál nagyobb, több szakértő almodellből álló (MoE) modellek is futnak, a gazdagép tárolójáról betöltött részekkel: az LFM2.5-8B-A1B 10,6, a Qwen3.5-35B-A3B 3,95 tokent ad másodpercenként.

A memória a szűk keresztmetszet

A szöveggenerálás sebességét a memória korlátozza: a rendszer a DDR3 elméleti csúcssávszélességének 82–85 százalékát használja ki, egy újabb változat pedig 91–94 százalékot ér el, ami 8–9 százalékkal gyorsabb. A 4 bites súlyok, amelyek tömörebben tárolják a modellt, nagyjából 40–45 százalékkal gyorsítják a generálást, igaz, mérhető minőségveszteséggel.

A rendszer kártya nélkül is kipróbálható: a kártyán kívül minden fut egy laptopon, Python és a Verilator nevű szimulátor segítségével. Ez különösen vonzóvá teszi oktatási célra, hiszen bárki megnézheti, hogyan működik belülről egy AI-gyorsító, a hardverleírástól a szoftverig. A nyitott fejlesztési irányok között a memóriahatékonyság és a gyorsabb feldolgozás szerepel.

A mérések a készítő saját közlései, független ellenőrzésük hiányzik. A szövegben szereplő dátumok is szokatlanok, ezért érdemes a tárhely változtatási előzményeit ellenőrizni, és a projekt licence, valamint a közösségi visszhangja sem ismert. Az OpenTPU így nem a sebességével, hanem az átláthatóságával és az AI által vezetett tervezés demonstrációjával érdemel figyelmet.