Kiberbiztonság
Versbe rejtett vezérlőcímmel fertőzött 3400 szervert a PoeLLM kártevő
Egy kétstrófás vers négy szava mondja meg a fertőzött gépeknek, hová forduljanak utasításért. A PoeLLM nevű kártevő mögött álló kampány elsősorban rosszul védett AI-infrastruktúrát vesz célba, és a gépek erőforrásait kriptovaluta-bányászatra fogja be.
Négy szó, tizenegy átírás
A botnetek, vagyis a távolról irányított fertőzött gépek hálózatai egy úgynevezett C2 (command and control) szerverről kapnak utasításokat. Ha ennek címe bele van égetve a kártevőbe, a védekezők könnyen blokkolhatják, a támadóknak pedig minden váltásnál új kódot kell terjeszteniük. A PoeLLM ezt egy kétstrófás verssel kerüli meg: a költemény négy szava kódolja a vezérlőszerver címét, amelyből a kártevő egy IPv4-címet fejt vissza. A verset eddig 11-szer módosították, így terelték a fertőzött gépeket újabb és újabb szerverekre. Egy GitHubon lévő szöveg ráadásul első ránézésre ártalmatlannak tűnik. Fontos tisztázni: a vers itt kizárólag a cím elrejtésére szolgál, nem egy AI-modell kijátszására, és nem azonos a korábbi, úgynevezett adversarial poetry kutatással. A vers pontos szövegét és a GitHub-tárolót a nyilvános beszámoló nem adja meg.
A fertőzött gépekre XMRig és Iron bányászprogram kerül, amelyek a Kryptex infrastruktúrájához kapcsolódnak. Az első mintegy 900 áldozat közös jellemzője egy orosz bányászszolgáltatás végpontjával való kapcsolat volt. Ez azonban csak a pénzügyi motivációra utal, nem arra, hogy ki áll a kampány mögött: a támadók kiléte ismeretlen.
Miért éppen az AI-infrastruktúra?
A LiteLLM egy proxy, amely egységes felületet ad különböző nagy nyelvi modellekhez, az Ollama pedig helyben futtatható modellek kiszolgálására szolgál. Az ilyen szolgáltatásokat gyakran gyorsan, kísérleti jelleggel állítják üzembe, és nemritkán az internet felől is elérhetők maradnak. A Lumen szerint a vállalati támadási felület az AI-infrastruktúra terjedésével gyorsan nő. Ezek a gépek ráadásul értékes adatokhoz és jelentős számítási kapacitáshoz, akár GPU-khoz is hozzáférést adhatnak, ami a kriptobányászatnál különösen vonzó.
A LiteLLM esetében a valószínű belépési pont a CVE-2026-42271 jelű sérülékenység: két végpont jogosultságellenőrzés nélkül futtat parancsot. Az amerikai kiberbiztonsági ügynökség, a CISA júniusban fel is vette a ténylegesen kihasznált hibák listájára. A javítást a LiteLLM 1.83.7-es vagy újabb verziója tartalmazza. Az Ollama, a Gotenberg és a Gitea elleni támadási módszereket a Lumen nem részletezte. Az Ivanti Sentry is célpont lehetett: a kutatók éppen egy ilyen példányon keresztül bukkantak a kampányra.
Hol tart most a kampány?
A széles körű szkennelés májusban indult. A jelentés megjelenésekor a 12 azonosított vezérlőszerverből 3 még működött, a Lumen pedig blokkolta a PoeLLM vezérlőszervereivel folytatott forgalmat. Hogy a támadók a vers újabb átírásával új szerverekre költöznek-e, egyelőre nem tudni. A számok és a kompromittáltsági jelek független ellenőrzése az eredeti riport alapján még hátravan.
Az üzemeltetőknek a legfontosabb teendő a LiteLLM azonnali frissítése az 1.83.7-es vagy újabb verzióra, valamint annak átnézése, hogy az AI-eszközök, dokumentumkonvertálók és kódtárolók közül melyik érhető el feleslegesen az internetről. A gyanúsan magas processzor- vagy GPU-terhelés, illetve az ismeretlen bányászfolyamatok is árulkodó jelek lehetnek. Az eset jól mutatja, hogy a gyorsan telepített AI-eszközöket ugyanolyan gondossággal kell védeni, mint bármely más kritikus szolgáltatást.